A pénz számolva, az asszony verve jó tartja a mondás, ami ellen természetesen senkinek nem esik nehezére tiltakozni – kortól és nemtől függetlenül. Mindezzel együtt azonban sajnálatos módon napjainkban is komoly társadalmi problémát jelent a családon belüli, többnyire nők ellen elkövetett erőszak. De persze nem csupán ütlegekkel (és a nyomukban maradó törésekkel, zúzódásokkal és foltokkal) tudja az egyik ember a másikat leuralni, elhallgattatni, megalázni. Az erőszaknak ugyanis sajnos sok arca van, a fizikai bántalmazáson kívül beszélhetünk még verbális, lelki, szexuális, vagy akár gazdasági erőszakról is. Munkatársunk, Gazdag Zsuzsanna újságíró, mentálhigiénés szakember írásában a verbális erőszak témakörét járta körbe.

 – Van valami ebéd? – kérdezi a férfi.

– Hagytam ráksalátát a hűtőben – feleli a nő.

– Honnan veszed, hogy salátát akarok…?! – ordítja a férfi magából kikelve, a nő pedig nem érti, miért dühös a másik, és ezt szóvá is teszi, mire ezt a választ kapja: – Szállj le rólam! Mindig neked kell, hogy igazad legyen…?!

A Patricia Evans által jegyzett, Szavakkal verve. Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban című munkából vett ún. „ráksaláta-dráma”[1] egy jó példa arra, milyen is egy hétköznapi beszélgetés egy bántalmazó kapcsolatban.

A szóbeli erőszak definíciószerűen az olyan támadó vagy sértő szavakat jelent, amelyekkel valaki egy másik félről valótlant állít, és a másik fél hitelt ad ezeknek a nem valós kijelentéseknek. „A szóbeli erőszak érzelmi bántalmazásnak minősül.”[2]

Szóbeli erőszaknak bárki bárhol – nem csak otthon, a családjában, hanem – a munkahelyén, baráti kapcsolatában is ki lehet téve. Korábban erről a – sajnálatos módon sokakat érintő – problémáról keveset beszéltünk, ám napjainkban már egyre több szó esik róla.

Ehhez egyebek mellett hozzájárulhatott a Háttér Kiadó, valamint a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) gondozásában 2019-ben magyarul is megjelent, fent említett kötet, amely nagy segítséget jelent(het) minden érintett (bántalmazó és bántalmazott) számára egyaránt.

A könyvből kiderül, hogy a felek mindegyike általában olyan családban nőtt fel, ahol az uralkodó viszonyok voltak a jellemzőek, nem pedig a kölcsönös szereteten és tiszteleten alapuló kapcsolat.[3]

Amikor az egyik szülő – például az apa – leuralja a feleségét és a gyerekeit, annak általában az az oka, hogy nem dolgozta fel azokat a gyermekkori sérüléseit, amiket azáltal szerzett, hogy szavakkal és/vagy tettekkel őt magát is bántalmazták. Az elszenvedett trauma miatt igényli, hogy kontrollálhasson másokat.[4]

„A bántalmazó csak a mások feletti hatalom keretein belül tud gondolkozni, és ennek megfelelően értékeli magát. Nem önmaga ura, így az ebből fakadó biztonságot és önelfogadást sem ismeri, s az emiatti tehetetlenségét igyekszik elkerülni a partnere fölötti uralkodás révén. Ám nem hajlandó elismerni, hogy manipulál és uralkodik. Mihelyt ezt tenné, szembesülnie kellene érzéseivel. A bántalmazó elutasítja partnere melegségét és nyitottságát, hiszen épp ezektől a tulajdonságoktól retteg. Az ő világképében e tulajdonságok sérülékenységet jelentenek, a sérülékenység pedig egyértelmű a halállal. A szóbeli bántalmazó általában nem törődik a fájdalommal, amit viselkedésével okoz. (…) Ha az áldozat mégis érzékeli a leszólást és szót emel miatta, a bántalmazó tagadni fog”[5] – írja a szerző.

A bántalmazó viselkedés voltaképpen könnyen felismerhető, hiszen bizonyos sémákat követ. De tegyük hozzá: a felismerést természetesen megnehezíti a tény, hogy a felek benne élnek a kapcsolatban, így nehezebb rálátniuk ezekre a bizonyos sémákra, mint egy külső szemlélőnek.

A verbális abúzus főbb sémái a következők: bántó, manipulatív és kontrolláló. Ítélkező és kritizáló. Vádaskodó. Bagatellizáló és tagadó. Általában a bántalmazott természetét és képességeit támadja nyílt dühkitörés, vagy rejtett agymosás formájában. Többnyire soha nem mások előtt zajlik.[6]

Összességében elmondhatjuk: a verbális abúzus senkinek sem jó, lényegében mind a bántalmazót, mind a bántalmazottat boldogtalanná teszi. Hiszen a szóbeli erőszak pusztítja a lelket, mert elszívja a mindennapokból az erőt és a vitalitást.[7] 

Ez már önmagában sem egyszerű helyzet, ám a problémák mégis ott és akkor kezdődnek, amikor a bántalmazott felismeri kapcsolata dinamikáját, és változtatni szeretne azon (vagy egyenesen ki akar lépni a bántalmazó kapcsolatból.).

Gazdag Zsuzsanna

[1] Patricia Evans: Szavakkal verve. Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban, 133. o.

[2] i.m. 87. o.

[3] i. m., 36. o.

[4] i. m., 36. o.

[5] i.m. 36-37. o.

[6] i.m. 87-115. o.

[7] i.m. 51. o.